Az ország különféle tájegységeiből, Zalától Szabolcsig érkeztek Mátraverebély-Szentkútra énekelve a zarándokcsoportok, egy-egy menet élén feszülettel vagy ajándékokat hozva a Szűzanyának, hittel a szívükben. Ezen a zarándoklaton 34-en vettek részt a Veszprém Vármegyei Önkormányzat szervezésében induló csoporttal a vármegye különböző részeiről érkezve.
Az érkezőket Orosz Lóránt kegyhelyigazgató fogadta áldással, jó szóval, imával, rövid elmélkedésekkel. Dúl Géza korábbi országos cigánypasztorációs referens kezdeményezésére 2003 óta szerveznek a cigány közösségeknek nyári zarándoklatot Mátraverebély-Szentkútra, idén az imádság éve jegyében, melyhez önkormányzatunk első alkalommal csatlakozott.
Az idei programokat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottsága és a Boldog Ceferino Intézet szervezte. A program kezdetén az oltárnál a nyírkátai Pharne Csérhaja – Fehér Csillagok együttes énekelt dicsőítő dalokat, majd Oroszné Obbágy Rita, a Miskolci Egyházmegye cigánypasztorációs megbízottja hívta közös imára a jelenlévőket. Felolvasta az 50. zsoltárt, mintegy ráhangolódva Székely János szombathelyi megyéspüspök tanítására.
A püspök az elmélkedésében az egységről és a békéről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy az első keresztényeknek egy volt a szíve, lelke: szerették egymást. Ugyanakkor rámutatott annak a valóságára is, milyen nehéz megőrizni az egységet. A továbbiakban a püspök példázatokon keresztül mutatta be az előítéletek, az egymás elfogadását nélkülöző szembenállás következményét, a lelkek és az emberi közösségek elszigetelődését, majd a megbocsátás, a bocsánatkérés hatásáról, csodájáról beszélt.
Az előadás ideje alatt a szervezők a gyerekeknek kézműves-foglalkozásokat tartottak. A püspöki tanítás után a program az oltárnál Horváth Zsolt tanúságtételével folytatódott, aki közel húsz éven át kőművesként dolgozott, ám súlyosan megbetegedett és egyedül maradt a gyermekeivel. Az élete nagy fordulatot vett, amikor felnőttként megélte az Egyházhoz tartozás lényegét.
Ternyák Csaba egri érsek homíliája elején egy szívének kedves kifejezésről beszélt: „Olyan jó volna, ha sokan éreznék azt a magyar társadalomban, a hívek körében is, hogy testvérként tekinthetünk egymásra, romák és nem romák. A cigányság értékeivel kapcsolatban az érsek kiemelte és példaként állította mindenki elé a roma szülők gyermekeik iránti szeretetét. Szólt arról is, hogy számos roma férfi visszatalált a munka világába, ahogyan ezt az egri bazilika felújításakor is tapasztalta. Rámutatott a cigányság legveszélyesebb „ellenségeire” is, ezek az alkohol, a drog és az uzsora. Az ellenség legyőzésére pedig erős elhatározás szükséges – biztatta a jelenlévőket az érsek. A szentmise végén Székely János püspök köszöntötte és méltatta az aranymisés Dúl Gézát, aki „testvére, atyja, barátja” lett a cigányoknak, és a nagy úttörők, Sója Miklós, Somos László méltó utódja a pasztorációban. Számos remek cigány ember tért hitre a működése nyomán.
A szentmisét ebéd követte, melyet kis zarándokcsapatunk Bátorterenyén a Szekérfogadóban költött el élő cigányzene kísérete mellett.
Az érkezőket Orosz Lóránt kegyhelyigazgató fogadta áldással, jó szóval, imával, rövid elmélkedésekkel. Dúl Géza korábbi országos cigánypasztorációs referens kezdeményezésére 2003 óta szerveznek a cigány közösségeknek nyári zarándoklatot Mátraverebély-Szentkútra, idén az imádság éve jegyében, melyhez önkormányzatunk első alkalommal csatlakozott.
Az idei programokat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottsága és a Boldog Ceferino Intézet szervezte. A program kezdetén az oltárnál a nyírkátai Pharne Csérhaja – Fehér Csillagok együttes énekelt dicsőítő dalokat, majd Oroszné Obbágy Rita, a Miskolci Egyházmegye cigánypasztorációs megbízottja hívta közös imára a jelenlévőket. Felolvasta az 50. zsoltárt, mintegy ráhangolódva Székely János szombathelyi megyéspüspök tanítására.
A püspök az elmélkedésében az egységről és a békéről beszélt. Emlékeztetett arra, hogy az első keresztényeknek egy volt a szíve, lelke: szerették egymást. Ugyanakkor rámutatott annak a valóságára is, milyen nehéz megőrizni az egységet. A továbbiakban a püspök példázatokon keresztül mutatta be az előítéletek, az egymás elfogadását nélkülöző szembenállás következményét, a lelkek és az emberi közösségek elszigetelődését, majd a megbocsátás, a bocsánatkérés hatásáról, csodájáról beszélt.
Az előadás ideje alatt a szervezők a gyerekeknek kézműves-foglalkozásokat tartottak. A püspöki tanítás után a program az oltárnál Horváth Zsolt tanúságtételével folytatódott, aki közel húsz éven át kőművesként dolgozott, ám súlyosan megbetegedett és egyedül maradt a gyermekeivel. Az élete nagy fordulatot vett, amikor felnőttként megélte az Egyházhoz tartozás lényegét.
Ternyák Csaba egri érsek homíliája elején egy szívének kedves kifejezésről beszélt: „Olyan jó volna, ha sokan éreznék azt a magyar társadalomban, a hívek körében is, hogy testvérként tekinthetünk egymásra, romák és nem romák. A cigányság értékeivel kapcsolatban az érsek kiemelte és példaként állította mindenki elé a roma szülők gyermekeik iránti szeretetét. Szólt arról is, hogy számos roma férfi visszatalált a munka világába, ahogyan ezt az egri bazilika felújításakor is tapasztalta. Rámutatott a cigányság legveszélyesebb „ellenségeire” is, ezek az alkohol, a drog és az uzsora. Az ellenség legyőzésére pedig erős elhatározás szükséges – biztatta a jelenlévőket az érsek. A szentmise végén Székely János püspök köszöntötte és méltatta az aranymisés Dúl Gézát, aki „testvére, atyja, barátja” lett a cigányoknak, és a nagy úttörők, Sója Miklós, Somos László méltó utódja a pasztorációban. Számos remek cigány ember tért hitre a működése nyomán.
A szentmisét ebéd követte, melyet kis zarándokcsapatunk Bátorterenyén a Szekérfogadóban költött el élő cigányzene kísérete mellett.